20. nap

Pentedattilo, tàvolban az ùj települès

Még egy kis kiegészítés a tegnapi naphoz. Azt a területet, ahol tegnap jártunk, úgy hívják, hogy Magna Grecia.

Magna Grecia: A görögök i.e. VIII. és a VII. században elkezdtek Olaszország déli része és Szicília felé terjeszkeni, mert a településeik a túlnépesedés következtében zsúfolttá váltak. A rómaiak ezeket a területeket Magna Grecia-nak (nagy Görögorszag) nevezték el, mert ezeken a településeken olyan nagyszámú görög lakosság élt. A görögök magukkal hozták a fejlett kultúrájukat is, melynek nyomai ma is felfedezhetők Olaszország számos részén, igy Bován és Pentedattilon is. A görögök italioti-nak nevezték azokat a görögöket, akik Olaszországban telepedtek le. 

Az ezen a vidéken beszélt nyelvjárás, a Grecanico állítólag közelebb áll Homérosz és Platón nyelvéhez, mint a modern göröghöz. A dialektus érthetetlen a calabriaiak zömének, nem beszélve a többi olaszról.

Amit én sem tudtam, hogy a malária évszázadokon át pusztított Itália déli, középső és északkeleti területeinek zömében. A betegség neve is olasz eredetű (mal aria, vagyis rossz levegő), és az Egészségügyi Világszervezet (WHO) csak 1970-ben, a háborút követő erőteljes megelőzési program után nyilvánította Olaszországot maláriamentes övezetnek.

A betegség különösen gyakran ütötte fel a fejét Szicíliában, Szardínián és Calabria tengerparti síkságain. Utóbbi helyen ez magyarázza a gyakran elhagyatott partszakaszokat, valamint a hegytetőre, a maláriás övezettől távol épült városok nagy számát. A WHO 2001-es jelentése szerint ezeken a területeken ma is jelen vannak a betegség kialakulásához szükséges feltételek. Bár a betegség egyelőre nem jelent meg újra, a maláriával fertőzött országokból érkező egyre nagyobb számú bevándorló, valamint a változó környezeti tényezők hatására újra felütheti a fejét Olaszországban a kór. (Jaj!)

Remélem, hogy maláriával fertőzött szúnyoggal nem találkoztam, de az biztos, hogy az itteni szúnyogok agresszívabbak, mint az otthoniak. Tigris szúnyognak hívják őket, mert a lábuk fekete-fehér csíkos. A csípésük is sokkal lassabban múlik el. Sokáig azt gondoltam, hogy itt nincs is szúnyog, mert nem láttuk vagy halottunk egyet sem, de aztán néhány nap múlva megjelentek a csípéseik. Azért egynek sikerült elkapnom a grabancát, bármennyire is ravaszak!

Forrás: National Geographic Útikönyv