19. nap

Pentedattilo

Most éjjel fél 2 van. Most értünk haza az Enzo féle kirándulásról, ami a leírás szerint 3 óra időtartamú kellett volna hogy legyen.:) A kirándulás közvetlenül a suli után indult, de egy véletlen folytán derült ki, hogy nem az iskola elől indul, hanem a Piazza di Garibaldiról. 15:15-kor màr mindenki a buszon volt, de Enzo persze sehol. Valamikor fél és háromnegyed 4 között futott be.

Az első állomás Pentedattilo volt. A hely neve görög eredetű, és azt jelenti, hogy öt ujj, ugyanis a hegy egy emberi kézhez hasonlít, amin tudvalévő, hogy legalàbbis jó esetben, öt ujj van. Pentedattilon és Bován is a lakosság görög eredetű, mert a félszigetre érkező görögök a hegyekbe telepedtek le, hiszen itt lehetőségük volt megvédeni magukat, míg a tengerpart közelében sokkal jobban ki lettek volna szolgáltatva mindenféle ellenségnek. Pentedattilo teljesen elhagyatott hely, mivel, ahogy már korábban írtam, a falu úgy ítélte meg, hogy a házak veszélybe kerültek a talajerózió következtében, ezért egyik napról a másikra elhagyták a települést.

Kisbaba, aki mèg Pentedattilon született

Règi lakosok

Pentedattilo egy kicsi kis település, azonban templommal ők is rendelkeztek. A templomot Szt. Péternek és Szt. Pálnak ajánlották. A templomot görög hagyományok szerint négy oszlopnak kellene díszítenie, azonban az itt található kövekből ezt nehéz lett volna kifaragni, így az oszlopokat csak jelképesen jelenítették meg. Azt is megtudtuk, hogy a timpanonban általában megjelenítik annak a személynek az arcképét, akinek a templomot ajánlják, azonban ennél a templomnál ez is hiányzik.

Dór oszlopok

Pentedattilo arról is nevezetes, hogy a legenda szerint (már megint egy legenda!) élt itt egy család, az Albertik, akik nemesi származásúak voltak. Sajnos szörnyű tragédia vetett véget a családnak, ugyanis a család egyik gyermeke, Antonella, szerelembe esett a Nápolyban partraszálló spanyolok egyikével. Azonban nem lehettek egymáséi, mert Antonellát már odaígérték egy másik család fiának. Antonella, bár a szíve a spanyol ifjúhoz húzta, igent mondott a jövendőbelijének. Azonban az esküvőt megelőző éjszakán a féltékeny ifjú behatolt a család kastélyába, és kiirtotta az egész családot. (Nem egy szép történet.)

Estike (la bella di notte)

Pentedattilon mindenféle csodás gyümölcs terem: füge, kaktusz gyümölcs, amit itt fichi d'India-nak hívnak, vagyis indiai fügének, mandula, szőlő stb, de minden éretlen volt, így kénytelenek voltunk lógó orral távozni. Azonban azt még megtudtuk, hogy az estikét itt bella di notte-nak, vagyis az éjszaka szépének hívják. Hát nem bájos! 

Mandula

Füge

Ezután Bova felé vettük az irányt, ami szintén egy görög eredetű település, fent a hegyekben. Calabriát körülölelő hegyeket Aspromonténak nevezik, ami annyit jelent, hogy keserű hegy, utalva ezzel a hegy gyér növényzetére.

Bova csodálatos hegyi kisfalu, ahol már 7 óra óta várták a megérkezésünket. Mint utóbb kiderült, Bova azért is csodálatos, mert találtunk egy hatalmas fügefát, tele fügével. A füge folyamatosan érik, ezért reméltük, hogy lesz rajta néhány érett példány is. És igen! Csapatmunka keretében, ugyanis én szedtem, Csilla rakta, és Fruzsina, aki tanítónő Budapesten, szolgáltatta a szatyrot. Egy szatyornyi fügét szedtünk. Mennyei! Egyszerűen imádom Olaszországot!

8-ig a kis faluban kóboroltunk, majd 8 órától egyre türelmetlenebbül vártuk a vacsorát, ami csak nem akart elkezdődni. Enzo a buszban elmondta, hogy lehetőség van a helyieknél vacsorázni, ahol mindenféle helyi specialitást kóstolhatunk meg, azonban a csoport egyik részéhez, akik egy másik buszban ültek, szerintem ez az információ nem jutott el. 

Bova

Az egyik buszban oroszok, a másikban különféle nemzetiségűek ültek. Az oroszok nem tudtak a vacsorázási lehetőségről, és arról sem, hogy az egyik busz 8 felé visszaindul azokkal, akik nem szeretnének vacsorázni. Ennek következtében az egyik busz valóban visszaindult, de jóval több személy maradt, mint amennyit a másik busz be tudott volna fogadni. Fél 10-kor mi még erről mit sem tudtunk, csak vártuk türelmetlenül a vacsorát, ami aztán nehezen, de megérkezett. Sok mindent ettünk, eccola. A listát olaszul mellékelem, de szerintem ki lehet találni, hogy mi mit jelent:

·                     Salumi vari (különböző szalámik)

·                     Formaggi vari (különböző sajtok)

·                     Prodotti sott'olio d'oliva (olajban eltett termékek)

·                     Ricotta fresca (friss ricotta

·                     Frittata di patane (sültkrumpli)

·                     Frittata di zucchine (sült cukkini)

·                     Fritatta di cipolla (sült hagyma)

·                     Bruschette miste (különféle bruschetták)

·                     Fritelle miste

·                     Parmigiana di melanzane (rakott padlizsán)

·                     Parmigiana di zucchine (rakott cukkini)

·                     Polpette di melanzane (grillezett padlizsán)

·                     Polpette di carne (sült hús)

·                     Lestopitta (édesség)

Ezután következett a tánc, vagyis a tarantella. Az egyik kollégám azt írta, hogy érezzük jól magunkat, azt hiszem, hogy ennek a kívánalomnak igyekeztünk eleget tenni (a képek szerintem ezt mutatják!).

Visszafelé Enzo megnyugtatott minket, hogy a nagy buszba (pullman) ugyan nem férünk be, de egy kisebbe biztosan. A parkolóban két kisbuszt találtunk, az egyik már tele volt, a másik még üres. Az üresben gyorsan helyet foglaltunk, azonban a sofőr jelezte, hogy ránk nem emlékszik, és  megkérdezte, hogy biztosan a csoporttal vagyunk-e. Mi a legnagyobb lelkinyugalommal válaszoltunk, hogy igen, de persze kiderült, hogy nem jó buszban ülünk. Végül már csak a nagy buszban volt némi esély, hogy helyet találjunk, de aztán minden megoldódott. A kedves oroszok szorítottak nekünk helyet, és így minden gond nélkül lejutottunk a hegyről.

Enzo