15. nap

Reggel 4:40-kor csörgött az óra. Első pillanatban azt sem tudtam, hogy mi történik, milyen nap van, mit kell csinálnom, mivel épp a legmélyebb álmomból riasztott az óra. Aztán rájöttem, hogy nincs idő a lustálkodásra, 5 órakor már a bejárati ajtón kell kilépni, mert indul az arab szicíliai túra. Az útvonal megint Villa San Giovanni-Messina-Palermó-Monreale-Céfalu volt. Monreale kivételével már Palermóban és Céfaluban is jártam korábban, de úgy gondoltam, hogy némi ismétlés soha nem árt. Első alkalommal Palermótól nem voltam elájulva, mert nagyon koszosnak és szemetesnek találtam, de ez alkalommal nagyon kellemes csalódást okozott. Palermo most a szebbik arcát mutatta, vagy az is lehet, hogy most ez alkalommal szebb részeire jutottam el a városnak.

Híres szicíliai èdessègek

Palermó: Néhány tudnivaló Palermóról a teljesség igénye nélkül. Palermó mindig is kiemelt jelentőségű város volt, hiszen remek adottságokkal rendelkezik, közel a tenger, ami kedvez a kereskedelemnek. A VIII. században a város a főníciaiak kezén volt, akik Panormosnak nevezték el, ami azt jelenti, hogy kikötő. A főníciaiak az afrikaiakkal  folytattak csrekereskedelmet. Majd a punok kezére került a város, azonban a pun háború után a rómaiak kaparintották meg, akik Siracusát tették meg a sziget fővárosává, mert Palermó a punok oldalán harcolt a háborúban. Az arabok idején Palermó ismét visszanyerte jelentőségét. Az arabok Ciznek nevezték a várost, ami virágot (fiore) jelent. Az arabok idején a város jelentős fejlődésnek indult, és közel 300 mecsetet  emeltek a városban, melyből mára csak mindössze néhány maradt meg. A normannok 1072-ben érkeztek a szigetre, és nekik köszönhetően megjelent az északi gótika az építészetben. A normannok hagyták érvényesülni mind a három kultúrát, vagyis a bizáncit, az arabot és a normannt, amit mi sem bizonyít jobban, hogy Jézus arcát a szigeten a következőképpen ábrázolták: a száját és az orrát a görögök, a szakállát és a bajuszát az arabok, míg a szőke haját a normannok után kapta.

II. Frigyes annyira kedvelte a várost, hogy az egész udvarát Palermóba költöztette. Az ő uralkodása alatt született meg a szicíliai költészet. A anjoukat az aragóniaiak követték, akik viszont Nápolyt tették meg a térség központjává. A XVI. században Palermo azonban újra visszanyerte vezető szerepét.

Palermóban az első állomásunk a szicíliai Parlament volt, mely Európa legrégebbi parlamentjének számít. A parlament épülete korábban a királyi palota volt. A normannok idején hozzáépítettek egy királyi kápolnát is (capella palatina), mely a királyi család tagjainak szolgált kápolnául. A Parlamentben lehetőségünk volt bemenni az ülésterembe is, ahol a képviselők üléseznek. (Kíváncsi lennék, hogy hány maffiózó lehet a képviselők között. Vagy az is lehet, hogy azt könnyebb lenne összeszámolni, hogy hány nem az.)

Parlament

Parlament

Ezután következett a San Giovanni degli Eremiti templom, majd a Katedrális, ami lenyűgöző, és ahol megnéztük azt a Jézus ábrázolást, ami a bizánci, norman és görög jegyeket ötvözi.

Katedràlis

Majd a Teatro Massimo. Az operaház amellett, hogy a harmadik legnagyobb színpaddal rendelkezik a párizsi és a bécsi Operaház után, arról is nevezetes, hogy az  épületében forgatták a Keresztapa néhány jelenetét. A Operaházban a legjobb helyekre átlagban 100 és 120 euró között kapható jegy. Természetesen van egy főhápoly is, ami a város előljáróinak van fenntartva, de azért az átlagpolgárnak is lehetősége van a páholyt kibérelni, ha vállalja, hogy kifizeti a 20 helyet, ugyanis ennyien tudnak leülni a páholyban. (Szóval 20X100 euróért bárki élvezheti a főpáholyból az előadást. Persze az élelmesebbek megszervezhetik baráti körben, ismerősöknek is, és beszedhetik a helyekért járó összeget. Így már nem hangzik anyira rosszul!) Azt is elmondták, hogy az Operaháznak remek az akusztikája, amit egyrész a köralaknak köszönhet, másrészt annak, hogy a páholyokat nagyon drága, Dél-Amerikából származó fából készítették. (Lehet, hogy mahagóni? Az onnan származik? Nem tudom, de mindenesetre drága!) Az épületnek van egy olyan terme is, amit korábban csak a férfiak használhattak a két felvonás közötti szünetben dohányzásra, illetve magánbeszélgetésekre. A teremnek szintén nagyon jó az akusztikája, ami lehetővé teszi, hogy mindenki csak a mellette lévőt hallja a szünetben, amikor mindenki egyszerre beszél, és nagy a hangzavar. A terem további sajátossága, hogy úgy van kialakítva, hogy aki viszont középre áll, azt mindenki remekül hallja mikorofon nélkül is. (Kipróbáltuk, valóban így van.:))

Teatro Massimo

A következő állomás a katakombák voltak, ami Palermótól néhány kilométerre található. A katakombákban 8000 test található, ugyanis 1591 és 1881 között a gazdag emberek között az volt a szokás, hogy a halottaikat nem eltemették, hanem kiszárították. (Jaj!) 8 hónapon keresztül aszalták őket a napon, miközben mindenféle olajokkal és füvekkel kezelték a holttesteket, majd ezt követően a nyakuknál fogva felakasztották őket. (Hát nem tudom, ez nem hangzik túl kiváltságosnak!) A holttestek inkább csontvázak, de egy kislányt, akit Rosalia Lombardonak neveztek, és aki 1918-1920 között élt, egy orvos mumifikálta, és ennek következtében viszonylag épségben megmaradt az arca. http://hu.wikipedia.org/wiki/Rosalia_Lombardo

Monreále: Palermo vallási központja volt. A normanok gótikus templomot emeltek itt. A katedrálisban 6000 négyzetméternyi mozaik található. (Nagyon szép volt!) A katedrális mellett található a bencések kolostora, ahol a kerengőben 200 pár oszlop van, és melyek mindegyike teljesen különböző!

Céfalu: Egy gyönyörű tengerparti kisváros, a képek tulajdonképpen önmagukért beszélnek. Egy katedrális és egy dóm található itt. Nekünk magyaroknak még arról nevezetes, hogy Novodomszky Éva, (ha valaki nem tudná, a MTV műsorvezetője) itt találta meg a férjét, Salvo személyében, akivel azóta is boldogan él, és akitől két gyönyörű gyereke született. (OOH!) 

Cèfalu

Forràs: idegenvezető, Éliàs Ildikò